Brandi Glanville bejelenti daganatos diagnózisát egészségügyi frissítésében

A májfunkciós vizsgálatok alapvető diagnosztikai eszközök, amelyeket a máj működésének értékelésére, valamint a lehetséges májkárosodás vagy betegség kimutatására használnak. Ezek a vérvizsgálatok különböző enzimeket, fehérjéket és anyagokat mérnek, amelyeket a máj termel vagy feldolgoz. Az egészségügyi szolgáltatók általában akkor rendelik el a májfunkciós vizsgálatokat, amikor a betegek májproblémák tüneteit mutatják, mint például sárgaság, sötét vizelet, világos széklet, hasi fájdalom vagy megmagyarázhatatlan fáradtság. A vizsgálatokat meglévő májbetegségek nyomon követésére, a májat esetleg érintő gyógyszerek hatásainak felmérésére, valamint a májbetegség kockázatának kitett személyek szűrésére is használják.

A standard májfunkciós panel jellemzően több kulcsfontosságú mérést tartalmaz. Az alanin-aminotranszferáz (ALT) és az aszpartát-aminotranszferáz (AST) olyan enzimek, amelyek a véráramba jutnak, amikor a májsejtek károsodnak. Az alkalikus foszfatáz (ALP) egy olyan enzim, amely emelkedett szint esetén epeutak elzáródására vagy csontrendellenességekre utalhat. A bilirubin a vörösvértestek lebontásából származó hulladéktermék, és magas szintje sárgaságot okozhat. Az albumin és a teljes fehérje mérések a máj azon képességét értékelik, hogy alapvető fehérjéket termeljen. A protrombin idő (PT) teszt a véralvadási funkciót értékeli, amely a máj által termelt fehérjéktől függ.

A májfunkciós vizsgálatokra való felkészülés általában minimális, bár a betegeket megkérhetik, hogy a vérvétel előtt néhány órával böjtöljenek. Maga a vizsgálat egy egyszerű vérmintát foglal magában, amelyet egy vénából vesznek, jellemzően a karból. Az eredmények általában néhány napon belül elérhetők, és az egészségügyi szolgáltatók úgy értelmezik azokat, hogy több mérés mintázatait vizsgálják, nem pedig egyetlen értékre összpontosítanak. A normál tartományok kissé eltérhetnek a laboratóriumok között, ezért az eredményeket mindig az adott laboratórium referenciaértékeinek összefüggésében kell áttekinteni.

A kóros májfunkciós vizsgálati eredmények különböző állapotokra utalhatnak, az enyhe és átmeneti gyulladástól a súlyos májbetegségig. Az emelkedett májenzimek hepatitiszre, zsírmájra, cirrhosisra vagy gyógyszermellékhatásokra utalhatnak. A kóros eredmények azonban nem mindig jelentenek súlyos májbetegséget, mivel átmeneti emelkedések fertőzések, intenzív testmozgás vagy bizonyos gyógyszerek hatására is előfordulhatnak. Ha a kezdeti vizsgálatok rendellenességeket mutatnak, az egészségügyi szolgáltatók jellemzően további vizsgálatokat, képalkotó eljárásokat vagy ismételt teszteket rendelnek el a kiváltó ok és a megfelelő kezelés meghatározásához. A májfunkciós vizsgálatokon keresztül történő rendszeres nyomon követés segít nyomon követni a betegség progresszióját és a kezelés hatékonyságát az ismert májbetegségben szenvedő betegeknél.