Új koleszterinszabályok 50%-os csökkenést céloznak meg a szívroham és stroke kockázatában

Az antinukleáris antitestek, közismert nevükön ANA, olyan autoantitestek csoportja, amelyek tévesen a sejtek sejtmagjában található fehérjéket veszik célba. A sejtmag a sejtek irányítóközpontja, amely a genetikai anyagot tartalmazza. Normális esetben az immunrendszer antitesteket termel az idegen behatolók, például baktériumok és vírusok elleni küzdelemhez. Bizonyos autoimmun állapotokban azonban a szervezet olyan antitesteket termel, amelyek megtámadják saját sejtjeit és szöveteit. Az ANA teszt egy vérvizsgálat, amely kimutatja ezen antinukleáris antitestek jelenlétét a véráramba.

Az egészségügyi szolgáltatók ANA vizsgálatot rendelnek el, ha autoimmun betegségre gyanakszanak, különösen kötőszöveti betegségekre. A tesztet leggyakrabban a szisztémás lupus erythematosus diagnosztizálásában használják, amelyet gyakran lupusnak neveznek, és amely egy krónikus autoimmun betegség, amely több szervet és szövetet is érinthet. ANA vizsgálatot akkor is kérhetnek, ha a betegek olyan tünetekkel jelentkeznek, mint tartós ízületi fájdalom, megmagyarázhatatlan láz, szokatlan fáradtság, bőrkiütések vagy izomgyengeség. A teszt más autoimmun állapotok diagnosztizálásában is segíthet, beleértve a Sjögren-szindrómát, a szklerodermát, a rheumatoid arthritist és a kevert kötőszöveti betegséget.

Az ANA tesztet jellemzően indirekt immunfluoreszcencia módszerrel végzik. A betegtől vérmintát vesznek, és a szérumot egy emberi sejteket tartalmazó tárgylemezre helyezik. Ha antinukleáris antitestek vannak jelen a vérben, azok kötődnek ezen sejtek sejtmagjához. Ezután fluoreszcens festéket adnak hozzá, amely az antitestekhez tapad, láthatóvá téve azokat speciális mikroszkóp alatt. Az eredményeket titerként jelentik, amely az antitestek koncentrációját jelzi, valamint egy mintázatleírással, amely megmutatja, hogyan jelennek meg az antitestek a sejtekben.

A pozitív ANA teszt nem jelenti automatikusan azt, hogy az illetőnek autoimmun betegsége van. Sok egészséges egyénnél, különösen idősebb felnőtteknél és nőknél, alacsony szintű ANA lehet betegség nélkül. Ezen kívül bizonyos gyógyszerek, fertőzések és más egészségügyi állapotok pozitív eredményeket okozhatnak. A negatív ANA teszt általában azt sugallja, hogy az autoimmun állapotok, mint például a lupus, kevésbé valószínűek, bár nem zárja ki teljesen azokat. Ha az ANA teszt pozitív, az orvosok jellemzően további, specifikusabb antitest-vizsgálatokat rendelnek el a diagnózis megerősítése és az autoimmun állapot pontos természetének meghatározása érdekében. Ezek az utóvizsgálatok a klinikai tünetekkel és a fizikális vizsgálat eredményeivel kombinálva segítenek az orvosoknak pontos diagnózist felállítani és megfelelő kezelési tervet kidolgozni.