Kullancscsípés allergiát okoz hús- és tejtermék-intoleranciát a páciensben

A hepatitis C vírus (HCV) fertőzés jelentős globális egészségügyi probléma, amely elsősorban a májat érinti. A vírus fertőzött vérrel való érintkezés útján terjed, leggyakrabban tűk vagy egyéb kábítószer-injektálási eszközök közös használata, fertőzött vérátömlesztések vagy szervátültetések révén (különösen az 1992-ben megkezdett széles körű szűrés előtt), egészségügyi környezetben bekövetkező tűszúrásos sérülések, vagy fertőzött anyától való születés során. Ritkábban a fertőzés olyan személyes tárgyak közös használata révén is előfordulhat, amelyeken vér lehet, mint például borotvák vagy fogkefék, vagy fertőzött személlyel való szexuális érintkezés útján, bár ez viszonylag ritka.

Sok hepatitis C-vel fertőzött személy kezdetben nem tapasztal tüneteket, ezért a fertőzés gyakran évekig észrevétlen marad. Amikor tünetek jelentkeznek, azok közé tartozhat a fáradtság, láz, hányinger, étvágytalanság, hasi fájdalom, sötét vizelet, szürke színű széklet, ízületi fájdalom és sárgaság (a bőr és a szemek megsárgulása). Kezelés nélkül a krónikus hepatitis C idővel súlyos májszövődményekhez vezethet, beleértve a cirrhosist (a máj hegesedését), a májelégtelenséget és a májrákot. A májkárosodás előrehaladása évtizedekig tarthat, amely idő alatt az egyének nem biztos, hogy tudatában vannak a fertőzésnek.

A laboratóriumi vizsgálatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a hepatitis C fertőzés diagnosztizálásában. A kezdeti szűrővizsgálat általában egy antitest teszt, amely kimutatja az immunrendszer által a HCV fertőzésre adott válaszként termelt antitesteket. Ha ez a teszt pozitív, az azt jelzi, hogy a személy valamikor ki volt téve a vírusnak. Mivel azonban egyes emberek természetes úton megszabadulnak a fertőzéstől, a pozitív antitest tesztet HCV RNS teszttel kell követni, amely a vírus tényleges genetikai anyagát mutatja ki a vérben. Ez a megerősítő teszt meghatározza, hogy a fertőzés jelenlegi és aktív-e. További vizsgálatok közé tartozhatnak a májfunkciós tesztek a májkárosodás felmérésére, a genotípus-meghatározás a vírus specifikus törzsének azonosítására, valamint a vírusmennyiség mérése a vérben jelenlévő vírus mennyiségének meghatározására.

A Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ egyszeri hepatitis C szűrést javasol minden 18 éves és idősebb felnőtt számára, valamint terhes nők szűrését minden terhesség során. A magasabb kockázatú személyeket, beleértve azokat, akik valaha is kábítószert injektáltak, 1992 előtt vérátömlesztésben vagy szervátültetésben részesültek, hosszú távú hemodialízisen vannak, HIV fertőzésük van, vagy hepatitis C-vel fertőzött anyától születtek, mindenképpen tesztelni kell. Azokat az egészségügyi dolgozókat is, akik HCV-pozitív vérrel tűszúrásos sérülést szenvedtek, szintén vizsgálni kell. A korai felismerés laboratóriumi vizsgálatok révén elengedhetetlen, mivel jelenleg rendkívül hatékony vírusellenes kezelések állnak rendelkezésre, amelyek a legtöbb esetben képesek gyógyítani a hepatitis C-t, megelőzve a súlyos májszövődményeket és javítva a hosszú távú egészségügyi eredményeket.